Az esetek túlnyomó részében, nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségű hely,
ezért munkáim során, nagy hangsúlyt fektetek arra,
hogy lehetőleg minden centiméternyi hely praktikusan ki legyen használva.
Ezt össze kell hangolni azzal, hogy az elkészült berendezés ne legyen nyomasztóan sok,
ne nyomja agyon a szobát, és természetesen ezek után még egységes stílusba is kell foglalni mindezt.
Tapasztalatom szerint, sokszor ez a nehezebb út, nem elég egy mutatós darabot megvásárolni
(némi textillel és egy padlóvázával kiegészíteni), a legtöbbször egyedi gyártásra van szükség,
amelyhez viszont elengedhetetlen a szakmai ismeretek (anyagismeret, szerkezettan) birtoklása.
A minimál design megjelenése után találkoztam nagyobb számban, mutatós, sokszor drágán berendezett,
de annál használhatatlanabb lakásokkal. A kiálló sarkok okozta kék foltok, és a kevés tároló hely miatti rendetlenség,
egy idő után rányomják bélyegüket a szép berendezés miatt érzett örömre.
Alapvetően a megrendelő ízlésvilágának a kiszolgálása, továbbgondolása, továbbfejlesztése a célom,
hiszen a végső cél, hogy jól érezze magát az elkészült lakásban.
Ehhez próbálok meg kreatív ötleteket, hozzáadni, az anyagkiválasztásban segíteni, és lehetőleg olyan formába önteni,
hogy minden nap öröm legyen belépnie a küszöbön. Úgy gondolom a jó lakberendező megszolgálja a munkadíját,
hiszen ha széles anyagismerettel rendelkezik, tudja a beszerzési forrásokat,
okos ötletekkel ki tud váltani drágán megvásárolható lakberendezési tárgyakat, akkor a látványos végeredmény ellenére,
jelentős összegeket takarít meg a megrendelőnek.